A MESTERDOLGOZAT MEGÍRÁSÁNAK TARTALMI, FORMAI KÖVETELMÉNYEI

ÚJVIDÉKI EGYETEM

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR

MAGYAR TANSZÉK

ÚJVIDÉK

2015

A MESTERDOLGOZATTAL ÉS A ZÁRÓVIZSGÁVAL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK, KÖVETELMÉNYEK

A mesterdolgozat az egyéves mesterképzés végén, az összes vizsga letétele után, a vonatkozó kompetenciák gyakorlati alkalmazása céljából írt magyar nyelvű szakdolgozat. Értékét ESPB pontokban fejezik ki.

A hallgató a mesterképzésen oktatott tárgyakból választhat témát annál a tanárnál, aki az adott tárgyat oktatja. Egy tanár max. 5 hallgatót mentorálhat.

A hallgató hivatalosan legkorábban az első szemeszter végén jelentheti be a tanszéknek választott témáját és témavezetőjét, záróvizsgáját pedig miután minden egyéb vizsgáját letette. A munka megírására 6 hónap áll rendelkezésére. A munka leadásának határideje 6 hónappal, ill. a következő tanév téli szemeszterének végéig meghosszabbítható. Ha a jelölt addigra sem adja le a végső dolgozatot, akkor a bejelentési eljárást újból kell kezdenie.

A mesterjelölt a tanszék titkárságán igényelt hivatalos űrlap 3 kitöltött példányát átadva jelenti be a választott témát. A dolgozat címét magyarul, szerbül és angolul is feltünteti. A témát és a dolgozat címét az illetékes tanszék munkaközössége hagyja jóvá.

A mesterdolgozat megvédése (a záróvizsga) háromtagú bizottság előtt történik, amelynek tagjai a tanszék oktatói, közülük ketten kötelezően tanári kinevezéssel rendelkeznek. A bizottságot az illetékes tanszék munkaközössége nevezi ki.

A témavezető köteles szakmai segítséget nyújtani a jelöltnek, követni a kidolgozás folyamatát és jóváhagyni a dolgozat végső változatát. A hallgató kizárólag a témavezető hozzájárulásával, írásbeli jóváhagyásával adhatja le szakdolgozatát. A témavezető a kari hivatalos adatlap (1.1. számú melléklet – Prijava master rada) utolsó rubrikájának aláírásával nyilatkozik arról, hogy hozzájárul a dolgozat leadásához. A témavezető kitölti az Értékelő lapot is (1.2. számú melléklet)

Az alábbiakban néhány hasznos megfogalmazás következik Umberto Eco Hogyan írjunk szakdolgozatot? (Budapest: Gondolat-Kairosz, 1996.) című kötetéből.

Alapelv, hogy minél szűkebb a téma, annál sikeresebben lehet kidolgozni.

A témaválasztásnak négy szabálya van:

1. A téma feleljen meg a jelölt érdeklődési körének (kapcsolódjék addigi vizsgáihoz,

olvasmányaihoz, politikai, kulturális vagy vallási nézeteihez);

2. A felhasználandó források legyenek hozzáférhetők, vagyis ne okozzanak anyagi gondot

a jelöltnek;

3. A felhasználandó források legyenek kezelhetők, vagyis feleljenek meg a jelölt kulturális

szintjének;

4. A kutatási módszer feleljen meg a jelölt felkészültségének.

            A mesterdolgozat a szerző önálló tudományos kutatásaira épül.

            Önálló tudományos eredmény több szinten érhető el, a hallgató célkitűzése lehet szerényebb avagy ambíciózusabb:

- a jelölt összegyűjti, összefoglalja és okfejtésben értelmezi a tárgyára vonatkozó eddig elért tudományos eredményeket, megteremti az újabb kutatásokhoz szükséges kiindulópontokat; - -- elemzi a szakirodalmat, vitatja vagy/és támogatja az egyes vélemények, elképzelések, elméletek, irányzatok meglátásait, módszereit; a hivatkozott forrásokat szintetizálja, rendszerbe foglalja;

- a téma kutatástörténetét meghaladva saját elképzelést, elméletet fogalmaz meg,

feltárja a kutatott téma eddig ismeretlen, pl. interdiszciplináris vonatkozásait is.

A tudományosság kritériumai:

1. A kutatás akkor tudományos, ha egy felismerhető tárgy körül mozog, amelyet olyan módon definiálnak, hogy mások számára is felismerhető legyen.

2. A kutatás során a tárgyról kiderülhetnek olyan dolgok, amelyeket még senki nem

mondott, avagy más szempontból lehet megvizsgálni olyan dolgokat, amelyeket már

elmondtak.

3. A kutatásnak mások számára is hasznosnak kell lennie.

4. A kutatásnak biztosítania kell a felállított hipotézis bizonyítására vagy megcáfolására szolgáló elemeket, a folytatáshoz szükségeseket is.

A dolgozatot 5 bekötött példányban és elektronikus változatban (a dolgozathoz csatolt CD-n) kell leadni a témavezetőnek. A témavezető 1–1 példányt juttat el a tanszéki titkárnak és a bizottság tagjainak.

A szakdolgozathoz mellékelni kell egy nyilatkozatot (2. számú melléklet) arról, hogy a munka a hallgató saját szellemi terméke, nincs benne plágium.

A szakdolgozat terjedelme: minimum 40 számozott oldal szöveg a címlap, a tartalomjegyzék, a mellékletek és a bibliográfia nélkül (kb. 60.000 karakter szóközök nélkül). A szöveg betűtípusa és -mérete Times New Roman 12-es. A sorköz másfeles. A bal oldali margó 3,5 cm, a többi 2,5 cm.

 

 

ZÁRÓVIZSGA

A mesterképzés nyilvános záróvizsgája a szakdolgozat szóbeli megvédése egy három- vagy négytagú bizottság előtt.

A nyilvános záróvizsgát a mesterképzésben előlátott törvényes határidőn belül, 7 nappal a védés előtt meg kell hirdetni a tanszéki hirdetőtáblán és a kari weboldalon.

A nyilvános védés előfeltétele: a jelölt a védés előtt bemutatja a letett vizsgákról szóló bizonylatot. A záróvizsga után a letett vizsgákról szóló bizonylatot a védés jegyzőkönyvével együtt vissza kell vinni az Egyetemista szolgálatba.

A jelölt egy legkevesebb 15 képből álló, nyelvhelyességi, helyesírási hibáktól mentes prezentáció segítségével mutatja be a kutatás témáját, célkitűzését, módszereit, a dolgozat szerkezetét, fejezeteit, eredményeit. Utal a téma kutatástörténetére, esetleges terminológiai nehézségeire, a dolgozat fogyatékosságaira, a téma folytatásának lehetséges irányaira.

A szóbeli védés során a jelölt ügyel a nyelvhelyességre.

A jelölt expozéját követően a bizottság tagjai felteszik a kutatással kapcsolatos kérdéseiket, esetleges további magyarázatot kérnek, véleményezik a dolgozatot.

A mesterdolgozat értékelésekor a bizottság tagjai figyelembe veszik:

–       a téma eredetiségét, újdonságát;

–       mennyiben sikerült megvalósítani a célkitűzést, vannak-e új eredmények;

–       milyen fokú a téma szakirodalmának és forrásainak az ismerete, használata;

–       milyen a dolgozat szerkezete, okfejtése, logikája;

megfelelő-e a stílus és a helyesírás.

Írásbeli

A téma aktualitása, tudományos hozadéka, gyakorlati alkalmazhatósága

A munka és az alkalmazott módszerek eredetisége

Az elméleti alapok (kiindulási pontok) kidolgozottsága

A célok és hipotézisek megfogalmazásának értékelése

Az alkalmazott módszerek adekvátsága és igényessége

Az eredmények és a diszkusszió kidolgozottsága

A szakirodalommal való munka (citáció és hivatkozás, felhasznált irodalom jegyzéke)

A következtetések kidolgozásának értékelése

A dolgozat értékelése formai szempontból

A stilisztika és a helyesírás értékelése

 

Szóbeli

A versenyző elméleti tudása és felkészültsége

A célok és a hipotézisek bemutatása

Az alkalmazott módszerek ismertetése

Az eredmények bemutatása

A következtetések megfogalmazásának értékelése

A versenyző előadásmódjának és retorikai képességének értékelése

A képi dokumentáció szemléletessége

A versenyző készségeinek értékelése az argumentáció és a kérdések

megválaszolása terén

Technikai segédeszközök használata a prezentáció során

Összbenyomás a prezentációról

A dolgozat egy 6–10 terjedő skálán értékelhető. Az érdemjegy a szakdolgozat, a prezentáció, a szóbeli védés, a helyesírás és a nyelvhelyesség átlagértéke. A jegyet fel kell tüntetni az indexben, a vizsgabejelentőn és a hivatalos jegyzőkönyvben is.

A témavezető a sikeresen megvédett mesterdolgozat egy példányát és a munka elektronikus változatát (CD) eljuttatja a tanszék könyvtárosának, aki beiktatja a dokumentumokat a könyvtár állományába, tárolja és helyben hozzáférhetővé teszi. Az elektronikus változat is csak helyben olvasható, nem másolható!

 

A MESTERDOLGOZAT KIALAKÍTÁSA

 

A FEDŐLAP ÉS A CÍMLAP ADATAI, MEGFORMÁLÁSA

A FEDŐLAP kötelező adatai (Times New Roman 14-es betűméret):

–       az intézmény neve magyarul és szerbül,

–       a szerző neve,

–       a dolgozat címe (esetleges alcíme) magyarul és szerbül,

–       a műfaj megjelölése (mesterdolgozat, master rad)

–       a témavezető rangja, neve és fokozata

–       az intézmény székhelye (magyarul és szerbül), a védés éve

A BELSŐ CÍMLAP a következő információkat tartalmazza (Times New Roman, 12-es méret):

–       az intézmény neve, helye,

–       a szerző személy- és vezetékneve,

–       a dolgozat címe (esetleges alcíme),

–       a műfaj megjelölése (mesterdolgozat),

-     az intézmény székhelye,

–       a védés éve.

 

 

                 A DOLGOZAT TAGOLÓDÁSA

A mestermunka a következő kötelező részeket foglalja magába:

–       tartalom,

–       bevezető (problémafelvetés),

–       részekre, fejezetekre, alfejezetekre tagolt főszöveg (a dolgozat elméleti háttere, a vizsgált témával kapcsolatos hazai és nemzetközi elméleti szakirodalom bemutatása, legfontosabb megállapításainak ismertetése, saját elemzés)

–       összegzés, következtetések, javaslatok, a dolgozat eredményei

–       a felhasznált munkák jegyzéke vagy irodalom, forrásmunkák stb.,

–       magyar, szerb és angol nyelvű rezümé kulcsszavakkal

–       esetleges mellékletek.

A címlap után a megfelelően tagolt TARTALOMJEGYZÉK következik.

A BEVEZETŐben a szerző kifejti a kiinduló alaptételeket, a kutatás célját, a problémával kapcsolatos előfeltételezéseit, leírja az alkalmazott módszereket, kitér a téma kutatástörténetére, röviden összefoglalja a dolgozat fejezeteinek tartalmát, részletezi az esetleges terminológiai nehézségeket, eltéréseket, egyéni fogalomhasználatot.

A FŐSZÖVEG részekre, fejezetekre, alfejezetekre történő logikus tagolása római és arab számokkal, a tizedes számrendszer elve alapján történik (pl. I.1.            I.1.1     I.1.2 II.1. II.1.2.   stb.). Bemutatja a dolgozat elméleti hátterét, a vizsgált témával kapcsolatos hazai és nemzetközi elméleti szakirodalmat, ismerteti a legfontosabb megállapításokat, majd rátér a vizsgált anyag szövegszerű elemzésére, amely egység a dolgozat legterjedelmesebb része. Végül körültekintő érvelés mentén bontja ki a bizonyítani kívánt hipotéziseket. 

A dolgozatot záró ÖSSZEGZÉS összefoglalja a kutatás eredményeit, levonja a kutatómunka alapján felismerhető következtetéseket, kitér a téma feldolgozásának a nehézségeire, a dolgozat hiányosságaira, kijelöli a téma távlatait, a folytathatóság irányait, mindemellett kerüli a túlságosan újító, hatásvadász következtetéseket.

 

Mindezt követi a magyar, szerb és angol nyelvű rezümé:

 

REZÜMÉ (KIVONAT)

A magyar nyelvű REZÜMÉ (KIVONAT) vázolja a munka tartalmi egységeit, megjelöli a vizsgált problémát, célkitűzést, utal a módszerekre és a kutatás eredményére. A kivonat alján szerepelnek a kulcsszavak.

A KULCSSZAVAK a munka alapvető tematikai pontjait jelölik a dolgozatban használt szaknyelvvel (terminológiával) összhangban. Terjedelme ne haladja meg az egy oldalt!

A mestermunka KIVONATA kulcsszavakkal szerbül (Rezime) és angol nyelven (Abstract) is csatolandó.

 

RÖVID SZAKMAI ÉLETRAJZ

A munkát a szakmai életrajz zárja. Tartalmazza a következő adatokat: a jelölt neve, személyi szám, születésének dátuma, helye, lakcím, e-mail, mobilszám, index száma, eddigi esetleges szakmai-tudományos publikációk, konferencia-fellépések jegyzéke. 

 

 

A TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEK BE NEM TARTÁSA JEGYLEVONÁSSAL, ILLETVE A DOLGOZAT ELUTASÍTÁSÁVAL JÁR

 

A DOLGOZAT SZÖVEGE

A jelölt szaknyelven, értekező stílusban írja a mesterdolgozatot. Kerüli a művészi, eredetieskedő hangnemet, mellőzi a szlenget, a nyelvjárásiasságot.

 

Forráshivatkozások.A zárójelbe tett szövegközi hivatkozás a szerző vezetéknevét, az évszámot, idézéskor az oldalszámot is tartalmazza.

Pl. „Egyes vélemények (ANTAL 1961: 92; KOVÁCS 1988) szerint...”.

• Ha egy szerzőnek több, azonos évben megjelent művére hivatkozunk, ezeket az ábécé betűivel különböztetjük meg egymástól, pl. „FERENCZI (1974a, 1974b)”.

 

Idézés.Ha valamilyen munkából szó szerint idézünk, azt mindig idézőjelbe tesszük. A szó szerinti idézés általában rövid, legfeljebb néhány mondat. Hosszabb szövegrészeket csak kivételes esetekben veszünk át. Minden esetben meg kell adni a szerzőt, címet, kiadót, várost, oldalszámot.

 

Kiemelések. A művek, kötetek, időszaki kiadványok címét dőlt betűvel írjuk. Egyéb tartalmi kiemelésre a  kövér (bold) betűtípus használható.

 

Lábjegyzetek.A dolgozat témájához szorosan nem kötődő, de hasznos adaléknak tekinthető szövegrészek (adat, kiegészítő információk, részletes magyarázatok, érvelések), a jegyzetanyagba kerülnek.

A forráshivatkozások nem részei a lábjegyzet-apparátusnak!

A jegyzetek a lap alján, lábjegyzetként, arab számokkal indexelve jelennek meg.

 

AZ IRODALOMJEGYZÉK

 

• Az irodalomjegyzék első részében a primer források, a szépirodalmi szövegek jelennek meg SZÖVEGKIADÁSOK cím alatt.
• IRODALOM cím alatt adjuk meg a dolgozathoz felhasznált művek (monografikus és időszaki kiadványok) adatait.

• Csak a ténylegesen hivatkozott munkák kerülnek az irodalomjegyzékbe!
• A szerzők felsorolásában az ábécérendet, egyazon szerző művei között pedig az időrendet követjük.
• A kötetcímek (könyv- és folyóiratcímek) dőljenek, a köteten belüli címek maradjanak kiemeletlenül.

1. MONOGRAFIKUS KIADVÁNYOK

BÁLINT Sándor 1957. Szegedi szótár I–II. Budapest, Akadémiai Kiadó

CHOMSKY, Noam – HALLE, Morris 1968. The sound pattern of English. New York, Harper and Row

1. RÉSZKÖZLEMÉNYEK MONOGRAFIKUS KIADVÁNYOKBAN

ESTERHÁZY Péter 1986. A próza iszkolása. In: Bevezetés a szépirodalomba. Budapest, Magvető. 8–153.

ORSZÁGH László 1966. A mai angol szótárirodalom. In: Országh László, szerk. Szótártani tanulmányok. Budapest, Tankönyvkiadó, 341–367.

LŐRINCZY Éva, B. 1962. A határozó. In: Tompa József, szerk. A mai magyar nyelv rendszere II. Mondattan. Budapest, Akadémiai. 162–259.

1. RÉSZKÖZLEMÉNYEK FOLYÓIRATOKBAN

BARNA Ferdinánd 1867. Észjárati találkozások a magyar és finn nyelvben. = Nyelvtudományi Közlemények, 6: 70–101.

1. SOROZATOK

Monográfia-sorozat. A sorozat neve és a kötetszám alapján számon tartott kiadványok adatait a következőképp adjuk meg:

KÁROLY Sándor 1958. Az értelmező és az értelmezői mondat a magyarban. In: Nyelvtudományi Értekezések 16. Budapest, Akadémiai Kiadó

 

Egyéb sorozat. A sorozat címét a bibliográfiai egység végén közöljük, zárójelben.

VEKERDI József, szerk. 1982. Mesefolyamok óceánja. Válogatás a szanszkrit elbeszélésirodalomból. Budapest, Európa. (A Világirodalom Klasszikusai)

1. KÉZIRAT. Kéziratnak minősül minden akár gépelt, akár nyomtatott írás, amelyet még nem tettek közzé. A dőlt betűs cím után közöljük a kézirat jellegét, majd írjuk ki, hogy „kézirat”, és hogy hol lehet hozzáférni.

UTASI Csilla 2009. A XVI. század magyar szépprózája. Heltai Gáspár Száz fabulája a korabeli szórakoztató olvasmányok tükrében. Doktori értekezés. Kézirat. Újvidék, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék

1. SZÓTÁRAK, LEXIKONOK. Megadjuk a szerkesztő vagy főszerkesztő nevét, a szótár pontos címét, és a megjelenés évét vagy időszakát.

BENKŐ Loránd, szerk. 1967–1976. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. Budapest, Akadémiai Kiadó

• Ha ismerjük a szótár vagy lexikon szócikkének szerzőjét, akkor a szerzőre és a címszóra hivatkozunk.

LŐRINCZE Lajos 1985. Nyelvi norma. In: GRÉTSY László–KOVALOVSZKY Miklós, szerk. Nyelvművelő kézikönyv II. Budapest, Akadémiai Kiadó. 334–336.

1. HIVATKOZÁS ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOKRA

 

A CD-ROM-okkal ugyanúgy járunk el, mint a könyvek esetében.

Verstár ’98 – a magyar líra klasszikusai (CD-ROM) 1998. Budapest, Arcanum Kft.

1. A VILÁGHÁLÓN SZEREPLŐ DOKUMENTUMOK esetében a teljes elérési utat fel kell tüntetni, és minden esetben meg kell adni a felhasználás időpontját, vagyis amikor utoljára láttuk a tanulmányt.

NÁDASDY Ádám 2003. Miért változik a nyelv?
http://origo.hu/mindentudasegyeteme/nadasdy/20031117nadasdy.html [2008. október 21.]

• A teljes elérési út megadása (úgy, ahogyan a böngészőablakban látható) nem mindig lehetséges, hiszen annak alapján nem mindig lehet megtalálni a hivatkozott művet (pl. regisztráció szükséges hozzá). Ilyenkor elég a főoldal megadása, ahonnan általában könnyen eljuthatunk a hivatkozott műhöz.

HAVASRÉTI József. Tudományos írásmű
http://ejegyzet.bibl.u-szeged.hu/

GALLASY Magdolna 2004. Szövegszerkezet és diakrónia
http://www.nytud.hu/NMNyK/eloadas/index.html

• Ha az interneten talált folyóirat a papírváltozat tördelését megtartva olvasható (pl. PDF-ben), akkor feltüntetjük a tanulmány eredeti megjelenésének helyét a szokásos módon, így a hivatkozást bárki visszakeresheti.

LANSTYÁK István 2003. A Magyar értelmező kéziszótár a nyelvhelyesség fogságában. = Magyar Nyelvőr, 127: 370–388. 
http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1274/127403.pdf

---