ÚJVIDÉKI EGYETEM

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANSZAK

ALAPINFÓK ÉS TÖRTÉNET

ALAPINFÓ

            Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke 1959 óta a magyartanárok egyetemi képzését végzi, ezzel párhuzamosan tudományos kutatásokat végez a magyar nyelv, irodalom, néprajz, művelődéstörténet tárgykörében.

A tanszék alap-, mester- és doktori képzést is folytat.

       Négyéves tanulmányok (okleveles magyar nyelv és irodalom szakos filológus) keretében alapképzettségű magyar nyelv- és irodalom szakos bölcsészeket képez, akik szerb-magyar mű- és szakfordítóként, tolmácsként, lektorként, újságíróként, szerkesztőként, kulturális és művészeti menedzserként, könyvtárosként helyezkedhetnek el.

            A Tanszék az ötéves tanulmányok keretében mesterképzettségű magyar nyelv- és irodalom szakos tanárokat képez.

            A doktori stúdiumok a filológiai tudományok doktora cím elnyerésére képesítenek.

A tanszék könyvtára biztosítja mind az oktatás, mind a kutatás feltételeit.

Az Újvidéki Egyetem – melynek mintegy 50.000 hallgatója van – 14 karral rendelkezik Újvidéken, Szabadkán, Zomborban.

            Legkorábban, 1954-ben a Mezőgazdasági és a Bölcsészettudományi Kar jött létre.

A BTK Magyar Tanszéke 1959-ben kezdte meg működését, és sokáig az egyetlen magyarul oktató felsőoktatási intézmény volt Vajdaságban.

JelenlegVajdaságban öt karon folyik teljes vagy részleges magyar nyelvű felsőoktatás: a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon (2006), a BTK-án a Magyar Tanszéken, a Művészeti Akadémia magyar színitagozatán, valamint részlegesen a szabadkai Építőmérnöki és a Közgazdasági Karon.

            A Bölcsészkaron 17 tanszak van, köztük a nemzetiségi katedrák is: angol, francia, német, orosz; magyar, román, szlovák, ruszin; szerb irodalom, szerb nyelvészet, összehasonlító irodalom, történelem, filozófia, szociológia, pedagógia, pszichológia, média tanszék.

            A BTK az univerzitás legrégebbi és legnagyobb könyvtárával rendelkezik.

A bölcsészkaron kb. 5.500 hallgató tanul, ebből mintegy 100 a Magyar Tanszék hallgatója. Évente az alapstúdiumokra mintegy 1.000 hallgató kerül be, fele-fele arányban ingyenes, ill. önköltséges alapon. A Magyar Tanszék minden évben 25 hallgatót vehet fel (ebből 5 önköltséges).

            A karon dolgozók létszáma mintegy 500, a Magyar Tanszék munkatársainak száma 20.

            A tanszéken a 2008–2009-es tanévtől kezdődően mind a négy évfolyam a bolognai szellemben készült tanrend szerint végzi tanulmányait.

            Az egyetemi campus a Duna bal oldalán helyezkedik el.

TÖRTÉNET

            A Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke 1959. október 21-én Sinkó Ervin székfoglaló előadásával kezdte meg működését. Ő definiálta azokat a szempontokat, amelyek hosszú időre meghatározták a tanszék szellemiségét, s melyek szerint: „teljesen szabadon, előírás és szigorítás nélkül értékelhetjük a hagyatékot, senki se köti meg kezünket, hogy mit kell szépnek, jónak és követendőnek találnunk” az irodalomban. Óriási érdeklődés és figyelem övezte előadását s magát az intézmény megalakulását. A legelső tanárok közül ott volt mellette a reneszánsz alkatú B. Szabó György, aki programjában az igényesség, az antiprovincializmus és a kritikai érzék szükségességét hirdette. Sinkó Ervin haláláig, 1967-ig állt a tanszék élén.

Az elkövetkező évtizedekben a tanszék arculatát meghatározó tanszékvezetők: Penavin Olga, Szeli István, Bori Imre, Bosnyák István, Matijevics Lajos, Utasi Csaba, Pató Imre, Papp György, Gerold László, Bányai János, Láncz Irén, Csányi Erzsébet.

A tanszék indulásakor az oktatás állt a középpontban, később egyre több feladat hárult az intézményre: a tudományos kutatás, a tantervkészítés, a tankönyvírás, a média nyelvének művelése, a fordítói és könyvtárosi tevékenység koordinálása stb.

1969-ben létrejött a Hungarológiai Intézet, amely 1976-ban egybeolvadt a tanszékkel. Az intézmény 1993-ig Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete címen működött. 2002-ben a karon szakok alakultak, a tanszék a Hungarológiai Szak (Magyar Nyelv és Irodalom Tanszak) egyik részlege lett.

A tanszék mindemellett kapcsolatokat épített ki magyarországi és más külföldi oktatói és tudományos intézményekkel. Vendégül látott neves irodalom- és nyelvtudósokat, valamint más diszciplínák szakembereit is. 1980-tól egy évtizeden át finn lektorátust is működtetett.

Tanárai már a megalakulástól kezdve tudományos kutatómunkára építették oktatói tevékenységüket. Részt vettek számos kutatási projektumban, emellett nyelvjárási és néprajzi kutatómunkát, terepi gyűjtést is végeztek hallgatóinkkal a Muravidéken, Szlavóniában, Baranyában.

KIADÓI TEVÉKENYSÉG

Kiadói tevékenység: az évtizedek során a tanszéknek számos irodalomtörténeti, nyelvészeti, néprajzi, művelődéstörténeti, bibliográfiai és más jellegű kiadványa, sorozata jelent meg. Két tudományos folyóirata van. A Tanulmányokat 1969-ben alapították, évkönyvként indult, 2013-tól már évi két számmal jelenik meg. Az 1969-ben a Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei címen indított folyóirat 1976-tól Hungarológiai Közlemények cím alatt jelenik meg. A Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégiummal társkiadásban Stúdium címmel jelenik meg a vajdasági magyar felsőoktatási magazin. Ugyanígy társkiadásban 2015-től Philos címmel új folyóirat indul a tudományos és művészeti utánpótlás biztosítása céljából. 

A tanszék könyvtárát 1956-ban alapították, s az 1959-es tanévkezdésre már 4000 kötet gyűlt össze. Az évtizedek során – immár több mint 50.000 kötettel és mintegy 500 folyóiratcímszóval Vajdaság legnagyobb hungarológiai gyűjteményévé fejlődött. Legrégibb könyve Pázmány Péter Kalauza 1637-ből.

KONFERENCIÁK

A tanszék alapvető feladatai közé tartozik a konferenciaszervezés is. A modern magyar irodalomról 1974-2014 között közös tanácskozásokat tartottunk Budapesten és Újvidéken az MTA Irodalomtudományi Intézetével. Évről évre megrendezzük az Egyetemi Nyelvészeti Napok nevű tanácskozást is. Kiemelkedő rendezvény volt az egész Kárpát-medence nyelvészeit megmozgató Élőnyelvi Konferencia 2000-ben. 2006 óta minden évben sor kerül a tartományi projekthez kötődő Kontextus-konferenciára. A konferenciák anyaga tanulmánykötetben vagy folyóirataink egyikében jelenik meg.

PROGRAMOK, VERSENYEK

Hallgatóink sokféle módon megmutathatják tehetségüket, rátermettségüket. Kutatásaikkal, művészeti produkcióikkal 2002 óta vannak jelen a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferenciákon (VMTDK). Az ünnepi műsoralkotás a Kreatív Műhely keretein belül zajlik. Új hullám címmel rádióműsorok készültek el, melyeket az Újvidéki Rádió sugárzott. 2012 óta a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karral együtt szervezzük meg az Ékes beszéd elnevezésű szónokversenyt, valamint az egyetemista esszépályázatot.

A tanszék életében 2013 óta a Kontaktzóna nevű műsorsorozat fogja egybe azokat az eseményeket, amelyeken írók, költők, vendégtanárok beszélgetéseit, előadásait hallhatjuk, könyv- és folyóiratbemutatókat tartunk. Ezeket a műsorokat, amelyek az újvidéki közönség előtt is nyitottak, hallgatóink vezetik.

TANÁRI TOVÁBBKÉPZÉSEK

 Tanári továbbképzések: a rendszeresen megszervezett magyartanári továbbképzéseken Vajdaság magyartanárai találkozhatnak, fejleszthetik tudásukat. 

VEZETÉS

Tanszakvezető:

Dr. Csányi Erzsébet (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)

Tanszakvezető-helyettes:

Dr. Horváth Futó Hargita (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)

ELÉRHETŐSÉG

Levelezési cím: Filozofski fakultet, Hungarologija, 21000 Novi Sad/Újvidék, Zoran Djindjić u. 2.

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Web: ujvidekimagyartanszek.ff.uns.ac.rs

Filozofski fakultet - weboldal: http://www.ff.uns.ac.rs/